GHOST

Szellem

Szellem vagyok a házadban,
Kiáltom a nevedet,
Jól eszembe vésem,
Többé nem leszel ugyanaz Kedvesem!
Lyuk vagyok a szíveden,
Folt az ágyadon,
A fantom az ujjaid között,
És hangok a fejedben.

Egy érintés elég,
Hogy megigézzelek,
Hogy magamévá tegyelek.
Egy csókkal az árát már megfizetted…
És megízlelted
Az Édenkertet.

Csak körbe-körbe szaladgálsz,
Képzeleted lábnyomai üldöznek,
Megérintenek ágyadban az árnyak,
Ahol valaha együtt aludtam veled.

Szellem vagyok a házadban,
Kiáltom a nevedet,
Jól eszembe vésem,
Többé nem leszel ugyanaz Kedvesem!
Lyuk vagyok a szíveden,
Folt az ágyadon,
A fantom az ujjaid között,
És a hangok a fejedben

Egy gondolat elég
Hogy elvesszél,
Hogy hibákat vétsél.
Ez a fájdalom sose hagy majd el
Míg én meg nem halok,
Te mindig bánkódni fogsz.

Darabokra hullasz most szét,
Az arcomat fogod látni, bármerre lépsz,
Beszélve idegen embereknek
Egy helyről, amit ők sosem ismernek majd meg.